A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2011. október 3-án jelent meg a Magyar Közlönyben.

Megjelenését rövidesen követte a 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről, valamint a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.

A 2011. évi CXXVIII. törvény definiálja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem fogalmát, mely szerint ezek azok, amelyek területén az egy adott időben megtalálható veszélyes anyagok mennyisége eléri a 219/2011. (X.20.) Korm. rendeletben meghatározott küszöbértéket.

A 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet az egyes üzemeket alsó és felső küszöbértékű, valamint küszöbérték alatti üzemek besorolás szerint különbözteti meg.

Küszöbérték alatti üzemek

A küszöbérték alatti üzemek azon létesítmények, ahol az alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de azt el nem érő mennyiségben, veszélyes anyag van jelen. Magyarországon ebből, illetve a küszöbértéket el nem érő üzemekből, ahol az alsó küszöbérték 25%-át el nem érő veszélyes anyag mennyiség van jelen.

Működő küszöbérték alatti üzemek

A rendelet hatálybalépésekor már működő küszöbérték alatti üzem, és olyan – már működő – veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, amely katasztrófavédelmi engedélyezés alatt nem áll, a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 2. mellékletben szereplő üzemazonosítási adatlapokat 2012. március 31-ig kell megküldenie a 7. § (1) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

Az egyes kategóriákba való Sok szervezetnél nem is tudnak róla, hogy milyen alapvető kötelezettségeik vannak a hulladékgazdálkodás területén. Az egyik legegyszerűbbnek tűnő az éves adatszolgáltatás. Ez persze mégsem mindig olyan egyszerű. Talán ezért vannak sokan, akik nem, vagy késve teljesítik.

Az alsó és felső küszöbértékű üzemekre alapvetően a korábban is érvényes szabályok vonatkoznak. Tehát az alsó küszöbértékű üzem biztonsági elemzést köteles készíteni, a felső küszöbértékű üzem pedig biztonsági elemzést.

A katasztrófavédelmi hozzájárulás viszont annál inkább új elem a szabályozásban. A fizetők körét a törvény 79§ (2) bekezdése, a mértékét pedig a 79§ (3) szabályozza.

Az új szabályozás tehát lényeges és nagy figyelmet igénylő változásokat hoz, melyekre érdemes figyelni és a szakértelmet igénylő intézkedések elvégzését szakértőkre bízni, hiszen a az egyes bírságtételek egyesített összege, amely legfeljebb öt millió forint lehet.

Bizonyára számos kérdése felmerül a témával kapcsolatban. A területen felmerülő összes követelmény teljesítésében tudunk segítséget nyújtani, ezért forduljon hozzánk bizalommal!